A Szóképek
- Adatok:
- Bejegyezte admin 10:10 időpontban
- A szent jelek üzenetének
- Megnevezése Ji Csing
- Kulcsszó
- Kua A Szóképek
A Szóképek
A szóképekről
A Változás Könyve a 64 szent jel magyarázatai során alapvetően képes beszéddel él és a Könyv kínai kommentárjai is előszeretettel alkalmaznak szóképeket. Elhibázott lenne minden olyan nézet, mely a képes beszédet az eredeti kínai szöveg fordítási nehézségeinek tudja be. A képes beszéd szándékosan közvetíti a Könyv mondanivalóját, hiszen „egy kép többet mond tízezer szónál”, és éppen a képek teszik lehetővé, hogy a kérdező a válaszjeleket saját helyzetére, ügyére alkalmazza. A szókép jó kísérlet arra, hogy az olvasót vizuális gondolkodásra serkentse, asszociációs készségének alkalmazására bírja.
A gyakrabban előforduló szóképelemek magyarázata
A Bölcs:
aki a Változás Könyvén át szól hozzánk; tehát a mögöttes tanítás; eszmerendszer; átvitt értelemben maga a Könyv.
A bölcs (ember):
aki megvalósítja a Könyv mögöttes eszméit, azaz aki egyéni útján megközelíti a Természet Útját.
A gyenge (ember):
aki –a bölccsel ellentétben- még nem kellően közelíti meg a magasabb Taót, aki még szenvedélyei és ösztönei rabja.
A király:
a világi hatalom méltó birtokosa; a vezető.
A kocsi:
evilági életünk; az adott ügy, folyamat vagy életszakasz.A vándor: az ember; a kérdező maga.
A siker:
lehetőség, hogy –a számunkra elérhető- úton maradhassunk. Nagyon fontos, hogy a kérdező a „siker” szóval ne azonosítsa ügyének feltétlen jóra fordulását.
A szerencse:
a sors, a végzet. Hogy kedvező, vagy kedvezőtlen-e, arra egyértelműen a „jó” jelző, illetve a „bal” előtag utal.
A nagy víz:
utunkat, életünket puszta létével gátoló tényező, jelentős külső nehézség, vagy belső érzelmi elkötelezettség; fontos döntési kényszerhelyzet; utazás, költözés, áttelepülés.
A nagy folyó:
a nagy víz.
A nagy ember:
a bölcs ember; tekintélyes vezető, világi értelemben; belső énünk jóra törő része; a lelkiismeret.
A csata:
mindenképpen kettős értelmű: a kérdező ügyében megnyilvánuló emberi kapcsolatokon kívül feltétlenül jelenti azt a belső harcot is, amely a tanácskérő bölcsességre törekvő énje és gyenge ösztön-énje közt zajlik.




