Ősi Kínai jóskönyv

A Ji-Csing, más néven a Változások Könyve a világirodalom egyik legrégibb és legnagyobb hatású könyve, Kína legfontosabb írásos emléke. Több évezredes bölcsességeket őriz, a Bibliával és a Koránnal együtt ez a legtöbbször lefordított és forgatott könyv a világon. A Változás Könyve nagyon régi, eredete a múlt homályába vész. Mai formájában több mint háromezer éves, a Kr. e. 1150 körül élt Ven király fia, Csu herceg jegyezte le. A régi kínaiak hittek abban, hogy az életet irányító magasabb erők vonalai kipuhatolhatóak, a jövő megismerhető, ezért életük egy-egy sorsfordító pillanatában útmutatást nyújthat.

A Változás Könyve, a Ji Csing.

A hagyomány a mitikus Pao-hszi császárnak tulajdonítja a Változások könyvét. Kína az ő idejében vált szellemi központtá, ő alapozta meg azt a társadalmi rendet és műveltséget, amelyre később a hatalmas birodalom épülhetett.

A könyv nem a jövődet mondja meg, hanem javaslatot tesz a jövőddel kapcsolatban. A Ji Csing azt állítja, hogy a valóság szüntelenül változik, a két erő, a JIN és a JANG együtthatásaként. Minden pillanat – az is, amikor a Ji Csinget faggatjuk – leírható a jin és jang meghatározott kombinációjával. Ahhoz viszont, hogy értelmezni tudjuk a jelent és következtethessünk a jövőnkre, egy Bölcs tanítására van szükségünk, a Ji Csingre, aki már ismeri mi mihez vezet. Még a neves pszichológus, Jung is gyakran használta, mert meggyőződése volt, hogy a Ji Csing válaszainak találatértéke messze túlmutat a véletlen valószínűségen.

A Szóképek

A szóképekről

A Változás Könyve a 64 szent jel magyarázatai során alapvetően képes beszéddel él és a Könyv kínai kommentárjai is előszeretettel alkalmaznak szóképeket. Elhibázott lenne minden olyan nézet, mely a képes beszédet az eredeti kínai szöveg fordítási nehézségeinek tudja be. A képes beszéd szándékosan közvetíti a Könyv mondanivalóját, hiszen „egy kép többet mond tízezer szónál”, és éppen a képek teszik lehetővé, hogy a kérdező a válaszjeleket saját helyzetére, ügyére alkalmazza. A szókép jó kísérlet arra, hogy az olvasót vizuális gondolkodásra serkentse, asszociációs készségének alkalmazására bírja.

A gyakrabban előforduló szóképelemek magyarázata

A Bölcs:

aki a Változás Könyvén át szól hozzánk; tehát a mögöttes tanítás; eszmerendszer; átvitt értelemben maga a Könyv.

A bölcs (ember):

aki megvalósítja a Könyv mögöttes eszméit, azaz aki egyéni útján megközelíti a    Természet Útját.

A gyenge (ember):

aki –a bölccsel ellentétben- még nem kellően közelíti meg a magasabb Taót, aki még szenvedélyei és ösztönei rabja.

A király:

a világi hatalom méltó birtokosa; a vezető.

A kocsi:

evilági életünk; az adott ügy, folyamat vagy életszakasz.A vándor: az ember; a kérdező maga.

A siker:

lehetőség, hogy –a számunkra elérhető- úton maradhassunk. Nagyon fontos, hogy a kérdező a „siker” szóval ne azonosítsa ügyének feltétlen jóra fordulását.

A szerencse:

a sors, a végzet. Hogy kedvező, vagy kedvezőtlen-e, arra egyértelműen a „jó” jelző, illetve a „bal” előtag utal.

A nagy víz:

utunkat, életünket puszta létével gátoló tényező, jelentős külső nehézség, vagy belső érzelmi elkötelezettség; fontos döntési kényszerhelyzet; utazás, költözés, áttelepülés.

A nagy folyó:

a nagy víz.

A nagy ember:

a bölcs ember; tekintélyes vezető, világi értelemben; belső énünk jóra törő része; a lelkiismeret.

A csata:

mindenképpen kettős értelmű: a kérdező ügyében megnyilvánuló emberi kapcsolatokon kívül feltétlenül jelenti azt a belső harcot is, amely a tanácskérő bölcsességre törekvő énje és gyenge ösztön-énje közt zajlik.

A Trigrammok

A legenda szerint Pao-hszi egy teknősbéka páncélján talált rá a nyolc trigramra. Minden trigram egy-egy alapjelentést hordoz. A trigramok kombinációjából jön létre a 64 hexagram, melyek a világ rejtett alap összefüggéseit jelképezik. A Ji Csing szerint maga a tér nyolc alakkal bír: menny, föld, mennydörgés, szél, víz, t?z, hegy, harmat (pára). Az ég és a föld a nagyatya és a nagyanya, a többi hat a gyermekük, közülük 3 fiú, 3 lány. A fiúk a menny megháromszorozódásai: harmat, tűz, mennydörgés; a lányok a földé: hegy, víz, szél. A hímnemű alakok kedvezőek, alkotók, a nőneműek tétlenek, oldók vagy rombolók. A két alapszimbólum tehát a jin és a jang. Önmagában egyik sem jó, sem rossz; a rosszat, a károsat, a hátráltatót az egyik erő másik feletti túltengése idézi elő: minden, ami helyes, termékeny, alkotó, az a kettő egyensúlyából születik. A kozmosz egységes, de e nagy egységen belül a jang és a jin viszonya, diszharmóniája okozza az élet harcait. Minden emberben megvan a jin és a jang is, minden eseményben, történetben, sorsban.

Alapvetően fontos, hogy a Változás Könyve használói ismerjék a trigramokat, s e szimbólumok jelentéseit elmélyülten megfontolják. Aki eljut majd a nyolctagú „család” belső kapcsolatainak megértéséig, a trigramok mondanivalójának felismeréséig, az szinte a magyarázó szövegek és képek nélkül is képes lesz a 64 hexagram mondanivalóját, útmutatásait értelmezni

A Hexagramok

(Kuák)

A nyolc trigramtól egyetlen lépéssel – a trigramok minden lehetséges módon való párosítása révén – juthatunk el a 64 hexagramhoz, azaz a Könyvben szereplő hatelemű jelekhez. E „szent” jelek, a kuák mély jelentéstartalmának és belső viszonyainak megértése azonban korántsem egyszerű dolog.

A kuákkal ismerkedve azt kell megszoknunk, hogy a jeleket alulról felfelé kell ovasni. A hexagramokat célszerű belső dinamikával rendelkező rajzokként szemlélnünk, melynek jelentése jól megközelíthető a két összetevő trigram felől, és a benne zajló folyamatokat a vonalak magyarázata segíti megérteni.

Az összetevő trigramok egy adott párosításban lehetnek harmonikusak, ellentétesek, kiegészítők vagy közömbösek egymáshoz képest. De mindenképpen összeköti őket az, hogy egyetlen kua építőkövei.

A tanácskérés hagyományos szertartása

Az eredeti jóslás vagy kérdésfeltevés ünnepélyes és szigorú keretek között zajlott. A kérdező öltözetének és testének tisztának kellett lennie, a könyvet vászonba, selyembe csavarva tartották, elkülönítve más tárgyaktól. A helyiségben csak az tartózkodhatott, akire vonatkozott, vagy akiért zajlott a kérdezés. 50 darab cickafark pálcika segítségével jutottak el a hexagramákig. Mindenki saját pálcikakészlettel rendelkezett.

A jósláshoz tehát nem kell más, mint három egyforma pénzérme és a könyv. Az érmék írásos fele a jin, értéke kettő, a fej, a jang számértéke három. Fogalmazzuk meg pontosan a kérdést amire választ szeretnénk kapni majd egymás után hatszor dobjunk a pénzekkel. Így a „véletlen” révén meghatározzuk a jin-jang nergiákat az adott pillanatban. Dobásunk értéke nyomán a jangot összefüggő, a jint szaggatott vonallal jegyezzük fel egy lapra, lentről felfelé haladva. A hat alulról fölfelé építkező vonásban, vagyis jósjelben benne foglaltatik, mivé fog átalakulni a jelenlegi helyzet, s hogy mi a megfelelő viselkedés.

A tanácskérés

A Változás Könyvének csupán egyik olvasati módja kapcsolódik a tanácskéréshez, amit némi fellengzősséggel jóslásnak is nevezhetünk. Nyilvánvaló, hogy a szent szövegek készlete mindenkor, minden kérdezőnek, és valamennyi ügyben azonos. Tehát  a Könyv maga csak a válaszhoz jutás eszköze. De korántsem véletlen egy adott kua kiemelkedése a 64 közül. Néha a válaszként előhívott kua egy vagy több vonala gyakorta ún. átváltozó állapotú; ez néha igen jelentős jelentésmódosulással jár. Végül is a kérdező a 4096 lehetséges jelzés közül egyre lel rá, de ez a jelzés azonban még nem maga a válasz.

1.      Tiszta öltözetben, tiszta, száraz kézzel a Változás Könyvét egy alacsony asztalra fektetjük, amely mellett sarkunkra ülve jól elférünk. A burkoló leplet szétnyitva alkalmi terítőt is képezünk a Könyv alatt. A Könyvön kívül a jóspálcikák, a jegyzeteszközök és a tartóba helyezett két füstölőpálca lehet az asztalkán.

2.      A tanácskérés akkor kezdődjék, ha körülöttünk és bennünk is csend van. A helyiségben a pálcikákat kezelő kérdezőn kívül legfeljebb az lehet jelen, akinek az ügyére a kérdés vonatkozik.

3.      A könyv nézzen Délre, a kérdező pedig arccal Északnak álljon az asztalkához.

4.      Három nyugodt, könnyű meghajlással (a Könyv felé) kifejezzük tiszteletünket a magasabb bölcsességnek, majd ülő helyzetbe ereszkedve meggyújtjuk az első füstölőt. Az 50 jóspálcikából álló köteget a jobb markunkba fogjuk és a feltenni kívánt kérdésre gondolunk. A pálcákkal órairányban három kört írunk le a füstben. Ezután azonnal az egyik –bármelyik- pálcát az Eredő Egyetlen jelképeként elkülönítjük. Ez a pálca nem szerepel a további mozzanatokban.

5.      A fennmaradó 49 pálcából álló köteg felső végét a szemöldökök közt a homlokhoz illesztjük, mégpedig bal kézzel, és csendesen így tartjuk, amíg a kérdés eszméje minden mást kiszorít gondolatainkból.

6.      Bal hüvelykünket használva, egyetlen nyugodt  mozdulattal két részre osztjuk a 49 pálcát. A létrejött két csomót két oldalt az asztalra tesszük. Közben gondolatainkat a kérdés, a kérdésre indító körülmények foglalják le.

7.      A bal oldali csomóból egy pálcát bal kis és gyűrűsujjunk közé helyezzük. Majd a bal csomót négyesével leszámolva az utolsó maradékot (legfeljebb 4. ) beillesztjük a bal gyűrűs- és középső ujjunk közébe. Most a jobb csomót is négyesével leszámoljuk és az utolsó maradékot a bal középső és mutatóujjunk közé helyezzük.

8.      Feljegyezzük a kapott számot (ez 5 vagy 9.), és a balunkban gyűjtött pálcákat félretesszük.

9.      A többi pálcát –persze az Eredő Egyetlen kivételével- egyesítjük, és a 6. ponttól kezdődően megismételjük a leírt eljárást. A maradék szám ismét leírandó (4 vagy 8.) és a pálcák félreteendők, majd az eljárást még egyszer lejátsszuk.

10.    A feljegyzett három maradék összeadása útján a 13-17-21-25 számsor valamelyik tagjához juthatunk. A négy szám négy féle vonalat jelölhet a kua (ezúttal első, tehát legalsó) vonalaként:

Tehát a két alapminőség jelei állnak előttünk, két-két változatban. A létrehozott szám alapján megvan a kua egyik vonala.

11.    Az 5-10. pontokban leírtak ismételt elvégzésével életre hívjuk a következő öt vonaljelet is, és immár kiemelhetjük a 64 kua egyikét. Még ne rajzoljuk azonban meg! Amikor feljegyeztük a 13-17-21-25 számsor megfelelő tagját, mindjárt fogjunk a következő vonalat jelző szám előállításához. Így gondolatainkat a kérdés körül tarthatjuk, míg ha azonnal rajzolni kezdenénk, úgy már a válasszal törődnénk.

Az átváltoztatás

Előttünk áll tehát egy kua hat elemének jelzőszámsora. Most helyezzük a pálcikákat a tartóba, majd rajzoljuk meg a hexagramot. Mint fentebb láttuk (10. pont), a kua vonalai kétfajták –szilárdak és átváltozóak- lehetnek. Megeshet, hogy minden vonal szilárd –ekkor a kérdésre érkező útmutatást egyetlen kuán át közelíthetjük meg.

Ha azonban a vonalak átváltozóak, akkor a kiadódott kuában az átváltozó vonalakat szilárdra cseréljük. Így a megbízható döntés perspektíváját két kua egymáshoz viszonyított értékelése útján közelíthetjük meg.

A jóspálcikák kezelése, a kérdezés

A szent hexagramokat hagyományosan 50 pálcika segítségével állítják elő. Az eljáráshoz bizonyos mértéktartó külsőségek is tartoznak.A pálcikák eredeti (Kínában szokásos) anyaga a cickafark szára; a kívánatos hosszúság kb. két arasznyi. A fontos az, hogy könnyűek legyenek, teljesen egyformák és a szemnek kellemes, tiszta pálcikák legyenek. Helyes, ha letakarva (tálcában, dobozban) minden más tárgytól külön tartjuk őket. Lehetőleg ne vegye kézbe az adott pálcakészletet más, mint aki rendesen használni szokta.

Magát a Könyvet tiszta, világos, természetes textíliába göngyölve tartsuk, lehetőleg ne egyéb könyvek közé állítva.

A kérdezés fő szabályai

1.      Légy eltökélt abban, hogy magasabb erők tanácsát kéred fontos ügyedhez.

2.      Várd ki, teremtsd meg a tanácskérő szertartáshoz kedvező körülményeket.

3.      Fogalmazd meg jól az irányított kérdést.

4.      Összpontosíts erre a jóspálcikák kezelése alatt.

5.      Ne incselkedj a magasabb erőkkel, játékból sose kérdezz!

1. Kua

.

fent: menny

lent: menny

.

Jelentés:

Teremtés, alkotás, fenséges siker. Az állhatatosság a jó irányban eredményre vezet.

Kibontás:

Ez a kua tökéletes, az ég erőit kiteljesedett aktivitásban mutatja. Az igazi bölcs útja ez. Az egyéni törekvést jóakarattal és elszántsággal, kitartó állhatatossággal folytatni kell. A kérdező jó úton van a siker felé.

2. Kua

fent : föld

lent: föld

Jelentés:

Befogadás, alkalmazkodás. Fenséges siker. Békesség és állhatatosság jó szerencsét hoz.

Kibontás:

Ez a kua is tökéletes, teljes összhangban az elsővel. Tetterő szükséges, de nem a kezdeményezésben; sietni sem kell. Az alkalmazkodás: siker. A sietség készségektől foszt meg. Aki magafajta barátokkal halad, még jó szerencsére is számíthat. A csend, a békesség összegyűjti az erőit.

3. Kua

fent: víz

lent: mennydörgés

Jelentés:

Nehézségek után siker. Ne keress új célt, ne érlelj új döntést. Szilárdítsd a mát.

Kibontás:

A hexagram a kezdés és a szorgalom, a születés és a tetterő képét hordozza. Bár végül is kedvező kimenetelre utal, még nem biztos az út, akadályok és küzdelmek várnak. Várni kell, de nem végtelen nyugalommal, hanem csak a kedvező megoldás felbukkanásáig. Akkor a fegyelmezett cselekvésen a sor. Idegen segítség lehetséges, ám hiba volna erre számítani.

4.Kua

fent: hegy

lent: víz

Jelentés:

Éretlenség, szerencse. Igazságosságra és egyenességre van szükség.

Kibontás:

A vakság, a tudatlanság, a tapasztalat hiánya mind megannyi veszély. Ám az ifjú cselekedni kíván, és ha felismerve helyzetét a Bölcshöz fordul tanításért, akkor szerencsésen lép. Bölcs a figyelmesnek jó tanácsot ad. Ám egyre-másra faggatni őt nem szabad.

5. Kua

fent: víz

lent: menny

Jelentés:

A nem cselekvő, a nem-élő, a másban bízó fényes sikert arat.

Kibontás:

Várni, nem kezdeményezni, a hatalommal nem élni – de nem tunyán és tétlenül. Nyugodt, egyenletes napi munka, kellő pihenés, testi és szellemi erőgyűjtés mellett a lassú kis napok elvégzik a magukét – az eredményes végkifejlet egy napon betoppan. A nem-cselekvés nem jelent hátrálást, sem erőszakolt passzivitást. Ha utazás, költözés vagy nagyobb ívű tanulmányok lehetősége merül fel, a kérdező ne hárítsa el.